„Minőségi” macska – Hogy micsoda?

Olvasási idő: 4 perc
Ebben a cikkben nem a menhely és a tenyésztő előnyeit, illetve hátrányait szeretném taglalni. Arra próbálok rávilágítani, hogy mik a különbségek, mire lehet számítani egy-egy cicánál, van-e egyáltalán különbség, valamint mi alapján döntsünk a két lehetőség között.

Egy hirdetésben nemrég a „minőség” kifejezést fedeztem fel. Elgondolkodtató és bátor megjegyzés, szóval úgy gondoltam megosztom az ezzel kapcsolatos álláspontomat.

Attól lesz kedvencünk „minőségi”, ha egy elismert tenyésztő díjnyertes macskáitól származik?

Azzal kezdeném, hogy semmi esetre sem beszélhetünk „minőségről”. Egy tenyésztőnél meg kell fizetni az állat gondozására fordított időt és energiát, a meglévő oltásait és egyéb orvosi költségeit, de természetesen ára van annak is, ha fontosnak tartjuk a származást és a család ismeretét. A minőség – már ha leírhatom ezt egyáltalán anélkül, hogy idézőjelbe tenném – nem ennek függvénye. Sorolhatnám az előnyeit a tenyésztőtől való vásárlásnak, mert nem is kérdés, hogy van. Rengeteg. De most nem ez a lényeg.

A macska nem státuszszimbólum!

A macska egy állat, kedvenc, családtag. Nem kapsz kevesebb szeretet egy háromlábú, félszemű, utcai mentettől, mint akármelyik tenyésztő, bármilyen díjat megnyert macskájának kölykétől. Nem attól válsz jobb emberré, ha megveszed a törzskönyvezett bengálit, hogy aztán mindenkinek dicsekedj vele, hogy megengedhetted magadnak. Jobb emberré nem ez tesz. Nem leszel jobb ember, csak azért mert „minőséginek” beállított macskát választottál. Nem is leszel rosszabb, csak azért, mert te inkább elmentél egy menhelyre és csupán egy jelképes támogatási összegért cserébe hazavittél magaddal egy családtagot. A fontos az, ami ezután következik, hogy ugyanolyan szeretettel és odafigyeléssel gondoznád-e bármelyiket. A bunda csak a külső. Ahogy az embereket sem ez alapján ítéljük meg, ahogy a könyvet sem a borítójáról, ahogy a filmet sem a címéről, úgy őket sem a bundájukról.

A „minőségi” kijelentés után, felmerült bennem egy kérdés: nekem három rossz minőségű kedvencem van? Ugyanis ha van jó, akkor kell, hogy legyen rossz minőségű is. Egyik cicám 2 hónaposan került hozzám egyenesen az utcáról. A másik kettő pedig örökbefogadás által. Semmivel sem érzem magam kevesebbnek emiatt. Te se tedd! Ne érezd magad se jobb, se rosszabb embernek, származzon bárhonnan, bárkitől a cicád.

Aki azt hiszi, hogy egzotikus macskájával megmutathat egy bizonyos társadalmi hovatartozást, azt fel kell, hogy világosítsam mekkorát téved. A fajtatiszta, törzskönyvezett arab mau és az utcasarkon összeszedett házi cirmos gazdája is a macskatartók közé tartozik. Nincsenek szintek, nincsenek rangok. Szereted a macskádat és a legjobbat biztosítod neki, vagy pedig nincs macskád. Különböző lépcsőfokok sincsenek. Annak a gondolataiban, aki az említett kifejezést belefogalmazta mondanivalójába, lehet van egy hierarchia, aminek legalján én, mint mentett macskák pártján álló személy foglalok helyet. De szerencsére ilyen nem létezik, különben az állatorvosnál sem érkezési sorrendben történne az ellátás. Ez utóbbi esetben mindenki a macskája törzskönyvét lobogtatva érkezne a rendelőbe és aki „csak” egy örökbefogadási szerződést tud felmutatni, vagy egy képet az árok partjáról, ahol a macskáját találta, az automatikusan állhatna is sor végére.

Lezárásként pedig hadd jegyezzem meg, hogy minden elismerésem azoké a tenyésztéssel, vagy mentéssel foglalkozó állatbarátoké, akik erre szánják idejüket, odaadással gondozzák az állatokat, és minden erejükkel azon vannak, hogy a lehető legmegfelelőbb családba kerüljenek egytől egyig.

Neked mi a véleményed ezzel a témával kapcsolatban?
Ha tetszett a cikk ne felejtsd el megosztani ismerőseiddel is!